Az utóbbi években, a munkavállalók jóléte a világ minden táján stratégiai prioritássá vált a vállalatok számára. Néhány piacon, ez a mozgás egy új vezetői pozíciót hozott létre: aFő Boldogság Tisztviselő (FBT), felelős egy egészségesebb munkahelyi környezet előmozdításáért, termékeny és kielégítő. De ez a tendencia értelmes Brazíliában
A CHO fogalma külföldi nagyvállalatoknál jelent meg, különösen technológiai cégeknél és startupoknál, hogy észrevették, hogy a munkahelyi boldogság közvetlen hatással van a tehetségek megtartására, elköteleződés és, következésképpen, az eredményekben. A szakember a életminőség politikáinak végrehajtásában tevékenykedik, mentális és érzelmi jóléti kezdeményezések, szervezeti kultúra és akár olyan juttatások, amelyek növelik a munkavállalók elégedettségét
A szerint aABRH-SP, a vállalati jólét folyamatos növekedése Brazíliában azt jelzi, hogy ez a tendencia itt is erőre kaphat. A brazil vállalatok egyre inkább figyelnek a munkahelyi környezet fontosságára a termelékenység és a tehetségek vonzása szempontjából. Mindazonáltal, egy konkrét pozíció létrehozása erre a feladatra még mindig vita tárgya, állítja Eliane Aere, ABRH-SP elnöke
Brazíliában, sok cég már befektet a munkavállalók jólétére irányuló stratégiákba, de a Chief Happiness Officer szerepe még nem széles körben elterjedt. Többségében, a kezdeményezések a HR-hez hasonló területekhez kapcsolódnak, szervezeti kultúra és vállalati egészség, személyes és szakmai élet közötti egyensúlyra irányuló programokkal, rugalmasabb munkaidők, mentális egészségügyi előnyök és levezető terek
Az elnöknek, a kihívás abban rejlik, hogy ezt a fogalmat a brazil valósághoz igazítsuk. Minden vállalatnak értékelnie kell a kultúráját és szükségleteit, mielőtt létrehozna egy olyan pozíciót, mint a CHO. Sok esetben, értelmesebb lehet megerősíteni a HR területét olyan szakemberekkel, akik a munkavállalók jólétére összpontosítanak, kiegészíti Aere
Függetlenül a megnevezéstől, a vállalati jólét prioritásának tendenciája valóság. A növekvő verseny a piacon és az új generációs szakemberek, akik egyre inkább egyensúlyt követelnek a munka és a magánélet között, a vállalatok, amelyek a szervezeti boldogságba fektetnek, jelentős előnyhöz juthatnak
